18.rész
2006.11.06. 18:19
18.rész
-Hát látod ezt nem tudom!-válaszolta Bill Fanny kérdésére, ami úgy szólt, hogy miért van ilyen meleg?
És tényleg. Nagyon meleg volt a szobájukban.
-Ó, már látom! Valaki feltekerte a fűtést! És még ebbe a forró paplanba is be lettünk bugyolálva!-fakadt ki Fanny.
-De ki csinál ilyet???!!!-emelte fel a hangját Bill.-Na ne! Tudom! De ha tényleg ő volt megölöm!!!
-Ki???
-Hát az öcsém!!!
Bill jó nyomon jár… Szóval nézzük meg igaza van-e. Lássunk engem és Tomot még mikor csak ébredeztünk… Vissza az időben és át egy másik szobába…
-Jó reggelt, szivi!-köszöntött Tom mikor kinyitottam a szemeimet.
-Neked is drága!
-Tudod min gondolkoztam?
-Min?
-Meg kéne Billéket heccelni valamivel.-mondta huncut vigyorral.
-És mire gondoltál pontosan?-ültem fel én is, jelezve, hogy jó ötletnek tartom.
-Hát valójában semmire… Gondoltam megkérdezlek. Szóval szerinted?
-Háát… Mondjuk… Forrósítsuk fel őket egy kicsit!!!
-Hé, én nem ilyenek ismertelek meg!
-Nem kell mindent szó szerint venni! Csak arra gondoltam, hogy nyomjunk nekik egy kis fűtést és jól takargassuk be őket!
-Nem is rossz!-mondta, aztán díjként adott egy csókot.
Egyből úgy ahogy voltunk átmentünk Fannyék szobájába és végre hajtottuk a tervet. Aztán visszafutottunk a mi szobánkba és elkezdtünk hallgatozni.
-Figyi, mielőtt jönne a hallgatózni csúnya dolog ügy, ezt most muszály!-jegyezte meg Tom.
-Ok, nem is akartam szólni!
És intettem neki, hogy már ne beszéljen, mert hangokat hallok. És tényleg! Elkezdtek ébredezni. Aztán már azokat hallotuk amiket a történet elején is leírtam.
-Juj, el kéne bújni! Vagy ez tényleg végez velem.
-Ok, bújj be a fürdőkádba és én majd azt mondom, hogy elmentél úszni!
-Jó!-mondta és már rohant is.
Aztán már dörönbőltek is az ajtón.
-Igen? Ja, te vagy az Bill. Szia! És szia Fanny! Mi a baj?-kérdeztem kómásan.
-Csak az, hogy a rohadt öcsém egy kicsit megizzasztott és ki szeretném nyírni!-kiabálta befelé.
-Megizzasztott? Hogyhogy, voltál vele úszni? De az ember nem szokott a vízben izzadni vagy hol izzasztott meg?
-Mi???!!! Szóval nincs is itt? Úszni van?
-Aha. Már egy órája elment.
Itt Bil olyan biztoshogyigazatmondassz kérdő tekintettel nézett rám. Álltam a tekintetét és jól is hazzudtam. Mondjuk ikrek, biztos, hogy nagyon jól ismerik egymást. Na ez be is bizonyosodott.
-De Tom nem is szeret úszni! Egy lusta disznó ehhez! Engedj be!
És már benn is volt elkezdte kutatni. Mindenhol megnézte és aztán következett a fürdő.
-Ne!!! Oda ne menj! Tudod reggel nagyon rosszul voltam és mindent összerókáztam!-állítottam meg… legalábbis egy ideig.
-Na ezt nem veszem be!
Arrébb lökött (nem olyan erőszakosan) és bement. Egyből a kád felé vette az irányt. Nagyon látszott rajta, hogy biztos benne, hogy ott van. Mondjuk hol máshol lehet elbújni egy fürdőben? Jó-jó, mondjuk a wc-ben is, de az már durva lenne! Elhúzta a függönyt és mikor meglátta Tomot egyből elkiálltotta magát:
-Most meghalsz!!!!!!!!
És elkezdte verni. Tom persze visszaütött, de mielőtt valaki nagyon megijedne, közlöm, hogy ez olyan műbalhé volt. Mi Fannyval csak röhögtünk rajtunk. Mikor végeztek, és megegyeztek döntetlenben midenki ment a helyére és felhívattuk a kaját. Na ezt úgy írtam mintha a reggeli saját lábakon járna. Hát valójában kerekeken gurult és mikor kopogott az ajtón tényleg egyedül volt. És igen még mindig a kajáról beszélek!
|