23.r�sz

-�risten, ezek kik lehetnek?-k�rdeztem Tomt�l riadtan.

-H�t rem�lem nem rajong�k, mert ha igen akkor lel�k�m �ket!-v�laszolta m�rgesen �s m�r indult is az erk�ly fel�.

-V�rj!-kaptam el a karj�t.-Majd �n megn�zem!

Az az igazs�g, hogy nagyon par�ztam, de nem akartam, hogy az t�rt�njen mint d�lel�tt. �gy odamentem kinyitottam az ajt�t �s h�tr�ltam egy kicsit. Az illet�k egyb�l bel�ptek.

-H�! Maradjatok odakint! Mit k�p… Ja, csak ti vagytok. Akkor bocsi.-mondtam miut�n megl�ttam �ket: Fanny �s Bill.

-�, semmi baj. A t�rt�ntek ut�n meg�rtelek.-b�mult Tomra mik�zeben m�g mindig hozz�m besz�lt.

-Ne szek�ld! Megb�nta! �s nem var�zsolt el! Tudom!-mondtam neki magyarul.

-J�l van na! Az�rt nem kell egyb�l kiborulni! Ja �s Bill tudott vele besz�lni, b�r m�g nekem nem mondta el, hogy Tom mit mondott. De szerintem m�g neked se fogja, mert bizti kibor�t�.-mondta � is magyarul.

M�r vissza akartam v�gni, de Tom f�lbe szak�tott.

-�gye nem r�lam vit�ztok?

H�t igen megmondtam, ki lehet k�vetkeztetni, hogy mir�l besz�l�nk…

-De.-mondta Fanny szemreh�ny�an.

-Nem.-n�ztem szigor�an Fannyra.

-Na j�, v�ltsunk t�m�t! Az�rt j�tt�nk �t az erk�lyen, mert mikor kinyitottuk az ajt�nkat a rajong�k egyb�l let�madtak �gy, hogy alig tudtuk az ajt�t becsukni.-magyar�zta Bill.

-Akkor most j�v�k �n!-Tom.

De �n m�g mindig cs�ny�n n�ztem Fannyra. Val�j�ban nem akarok vele �sszeveszi olyan komolyan, csak ez az�rt cs�nya volt t�le…

-Mondom akkor most �n j�v�k! Hah�! F�ld h�vja Ann�t!-emelte fel egy kicsit Tom a hangj�t.

-Mi? Ja, persze! Bocsi! Figyeltem �n!

-Aha, persze. �pp kock�ztatni k�sz�l�k �s te pont most nem figyelsz!-durcizott.

-Jaj, ne csin�ld ezt!-mondtam neki boci szemekkel �s szembe �lltam vele, majd a v�ll�ra tettem a kezem.-De v�rj csak! T�nyleg most kell kimenned azokhoz a… sz�val hozz�juk.

-J�, hogy leesett! �s ok nem durcizok.

-K�szi �s milyen gyorsan tudsz futni?

-H�t… mondjuk azt, hogy el�g j�l. De nyugi ezek tuti nem �rnek ut�l!-tette hozz�, mikor agg�doan r�n�ztem.

H�t igen nagyon agg�dtam. Tom kiment �s a lib�k egyb�l elkezdtek f�lsiket�t�en sik�tozni. Idebent csak annyit hallottunk az eg�szb�l, hogy a hangok egyre gyeng�lnek. Bill b�litott �s kiment�nk. A biztons�g kedv��rt futottunk. Le�rt�nk �s egyb�l be abba az aut�ba, amivel j�tt�nk. Az ajt�t nyitva hagytuk. De Tom m�g nem j�tt. �s m�g mindig nem… Csak v�rtunk.

-Nem k�ne ut�na menni?-k�rdeztem a t�bbiekt�l.

-Nagy fi� vigy�z mag�ra!-mondta Bill.

-Ja, mag�ra lehet csak a l�nyokkal…-kezdte megint Fanny.

Oda akartam neki v�gni, de Bill megel�z�tt. Val�j�ban �r�ltem neki:

-Fanny! Tom nagyon megb�nta amit csin�lt! Mikor ti besz�lgettetek �s mi a medenc�ben voltunk egyfolyt�ban azon agyalt, hogy hogy b�nh�dhetne meg ez�rt! M�r az idegeimre ment! Soha t�bb� nem fogja ezt csin�lni! Anna ezt neked is mondom! Ha tudn�d, hogy mennyire szeret t�ged! Akkor csak vitt�k az �szt�nei vagy tudom is �n mik! De nem komolyan csin�lta! �s l�gyszi ne ezen veszettek m�r �ssze!

-K�sz�n�m Bill! Kedves, hogy ezt elmondtad!-mondtam neki.-�s ink�bb t�nyleg ne ezen veszekedj�nk!-n�ztem Fannyra.

-Rendben �s bocs�nat. Ezt nem tudtam.

-Semmi baj. De Tom hol van m�r???-t�rt vissza az agg�d�som.