32.r�sz

-De n�zz�tek itt egy lev�l!-mutatott Bill a kapura. Ez �llt rajta n�met�l:

A falra pedig vallom�sok voltak festve a fanok szerelm�r�l �s v�gyaikr�l. Engedd el a fant�zi�d! Durva dolgok is �lltak ott!

-Mennyi hiba van benne! El�bb tanuln�nak meg n�met�l! Na h�vjunk egy fest�t, azt�n menj�nk aludni!-�s�tozott Tom.

-Hogy tudsz ilyen nyugi maradni?-�rtetlenkedtem.

-Tom, ezek nagyon komolyak! Te is tudod, hogy mire k�pesek egyesek!-magyar�zta Bill.

-Vagy tal�n egyet �rtesz a lev�llel?-n�ztem r� f�j� arccal.

-Jaj baby, dehogyis! Csak �gy gondolom, hogy nem k�ne vel�k t�r�dni! Csak f�l�slegesen idegeskedn�nk!-�lelt �t.

-Lehet, hogy igaza van!-n�zett Fanny Billre.

-Igen, lehet… De lehet, hogy visszaj�nnek! Na ok mindenesetre most azonnal le k�ne festeni, mert ha m�sok is megl�tj�k, hogy itt vagyunk, akk… v�rjunk! Ezek honnan tudt�k, hogy itt vagyunk?!-n�zett v�gig mindenkin Bill.

-H�t �n nem t’om…-r�zta a fej�t Tom.

-�n azt hiszem, igen…-ugrott be.-A pizz�s sr�c! Azt mondta, hogy azzal fogja sz�vatni a h�g�t, hogy tal�lkozott veled.-n�ztem Tomra.

-A fen�be! Mi�rt kellett akkor kij�nn�d??!!-kiab�lt Bill Tommal.

-Nyugodj meg, dr�g�m! Ez m�r megt�rt�nt nem tudunk semmit se tenni ellene!-avatkozott be Fanncsy.

V�g�l abban egyezt�nk meg, hogy Fanny meg �n elmegy�nk egy �jjel nappal nyitva l�v� bev�s�rl�k�zpontba �s vesz�nk fest�ket. El�g vicces volt, mert le kellett kaparnunk egy kis fest�k mint�t a falr�l, hogy kb. j� sz�nt vegy�nk. Elment�nk egy szak�rt� seg�ts�g�t k�rt�k �s megvett�nk a fest�ket. M�r s�t�t volt, �gy neh�z volt lefesteni a falat, de musz�j volt! Nagy nehezen v�gezt�nk �s elment�nk lefek�dni aludni. �n nagyon hamar elaludtam. El�gg� kif�rasztott ez a munka… Reggel, jobban mondva d�lben keltem. Tom m�r ekkor fenn volt, mert nem volt mellettem. Kimentem a nappaliba �s ott reggelizett az eg�sz banda.

-J� reggelt!-k�sz�ntem egy �s�t�s ut�n �s le�ltem.

-Szia!-mondt�k egyszerre.

-De ink�bb d�lut�nt! Na j� d�lel�tt�t! De neked is!-jav�tott ki Tom.

-Hozz� kell szoknod, hogy k�s�n kel� vagyok!-mondtam �s k�zben elvettem egy zs�ml�t, hogy szeny�t csin�ljak.

-Neked meg hozz� kell szoknod, hogy ezt el kell majd felejtened!-mosolygott Tom.

-Psszt!-halk�totta le Bill.

-Mivan?-�rdeklodt�nk bar�tn�mmel egyszerre.

-H�t semmi! Csak az �csik�m f�lrebesz�l!-n�zett haragudva Tomra.

-Jaj, el�bb-ut�bb �gyis megtudj�k! Mondjuk m�r el!-k�ny�rg�tt Tom a tes�j�nak.

-Ok! Sz�val tegnap mikor elmentetek besz�lgett�nk, hogy szeretn�nk titeket megh�vni ny�ron N�metorsz�gba, hogy akkor is egy�tt legy�nk �s h�t j�nn�tek vel�nk a turn�ra is. Persze nem musz�j! Ti d�nt�t�k! Meg persze a sz�leitek, de els� sorban TI!-magyar�zta Bill.

�s ez ut�n az ikrek �gy n�ztek r�nk, mintha biztosak lenn�nek abban, hogy nemet mondunk.

Hogy ezek folyton ett�l rettegnek! Fannyval egym�sra n�zt�nk azt�n a pasik�inkra. Elmosolyodtunk �s b�litottunk. M�st nem is tudtunk volna csin�lni, mert ezzel olyan �r�mmel t�lt�ttek el minket, hogy sz�lalni se tudtunk!

-KIR�LY!!!!-ki�ltott�k a fi�k �s bar�tn�mmal mindketten kaptunk egy-egy cs�kot.

Egy ilyen h�r ut�n mindenki eg�sz nap boldog volt. Nem csin�ltunk ma semmi �rtelmeset. Csak �lvezt�k a naps�t�st �s f�rcsizt�nk a Balcsiban, elv�gre ott volt a kert v�g�n. Fannyt felh�vta az anyja, de nem mondta el neki ny�ri terv�nket. �n se fogom, csak szem�lyesen, hogy l�ssa a szenved�st az arcomon, ha nemet mond. Hehe. M�snapra betervezt�nk egy kis cs�nak�z�st. H�t az nem volt olyan nyugis, mint a tegnapi f�rd�z�s…